Védőoltás hiszékenység ellen

Angliában az egészségügyi hatóságok néhány napja engedélyezték egy forradalmi jelentőségű szer, a hiszékenység elleni védőoltás forgalmazását. A tervek szerint a következő tanévkezdettől 12-14 éves korú gyerekeknek adják majd be szülői hozzájárulással.
Az oltóanyagot az Oxford Medical School fejlesztette ki Dr. James Saphire kutatóorvos vezetésével. A megtalálásához vezető 14 éves kísérletsorozat sokmillió dollárt emésztett fel, ráadásul a kutatást hatalmas szabadalmi perek is akadályozták.
A hiszékenység oka és mibenléte évezredek óta izgatja az emberiséget, már a nagy görög filozófusok, Platón és Arisztotelész is behatóan foglalkoztak természetével. És habár a jelenség mindenki számára közismert, a legutóbbi időkig megválaszolatlan maradt, hogy egyes emberek miért hajlamosabbak másoknál gondolatok és eszmék kritikátlan befogadására.
A rejtély megoldását részben a modern képalkotási technológiák, elsősorban a funkcionális MRI, részben pedig néhány zseniális ötlet tette lehetővé. Dr. Saphire csoportja eredetileg a hiszékenység genetikai hátterét vizsgálta az ilyenkor szokásos ikerkísérletekkel. Ezek során olyan egypetéjű alanyokat kerestek, akik kora gyerekkoruktól kezdve elkülönülten nőttek fel. Az egymástól elválasztott ikerpár tagjaival azután különféle dolgokat próbáltak elhitetni, többek között például, hogy a londoni metróban földönkívüli lényeket láttak a szerelvények vezetői. Mint kiderült statisztikailag szignifikáns eltérés mutatkozott a tesztalanyok hiszékenységének mértékében, ami egyértelműen kizárja annak genetikai eredetét. Mitöbb a következő, a környezeti hatásokat vizsgáló kísérletsorozatban, melyet egy a kenti grófságban található kísértetkastélyban bonyolítottak le, arra is fény derült, hogy az eltérő fokú kritikátlanságot a környezet sem okozhatja.
A talányt végül funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatokkal sikerült megfejteni, az agyfelvételeken ugyanis a kutatók jelentős eltérést regisztráltak a baloldali félteke kritikai elemzésért és gondolkodásért felelős központjainak a működésében. Dr. Saphire elmondása szerint ugyanis a hiszékeny emberek ezen agyközpontjai új információk befogadásakor mintegy álomba merülnek, ezáltal csökkent hatékonysággal dolgoznak, pontosan ugyanúgy, ahogy álom közben valóságnak véljük a legképtelenebb eseményeket is.
A legnagyobb meglepetést azonban egy agyműtét során nyert szövetminta okozta, melyben a patológusok egy eddig ismeretlen vírusra bukkantak. Mint a további vizsgálatok megerősítették, ez a vírus az átlagosnál jóval hiszékenyebb emberek 90 százalékában kimutatható.Egyelőre nem ismeretes, hogy a kórokozó milyen módon terjed, mint ahogy ahhoz is további kutatások szükségesek, hogy feltárják a vírus stratégiáját, azaz, hogy miként képes megbénítani a racionális gondolkodásért felelős agyterületeket.
Mindenestre a kórokozó felismerése és az ellene kifejlesztett védőoltás már önmagában is szinte hihetetlen eredmény. Tényleges, a kritikus gondolkodás térnyerésében megnyilvánuló forradalmi jelentősége csak évek múltán mérhető majd le, a védőoltással felnövekvő generáció felnőtté válásakor. Gondoljunk csak bele, többé nem szedik rá az embereket jövendőmondók, házasságszédelgők, reklámszakemberek és politikusok.
A védőoltás angliai bevezetése után az EU is ajánlást tesz annak az egész kontinensre való kiterjesztésére. Mindenesetre szép gesztus a döntéshozóktól, hogy a 12-14 éves korosztállyal kezdik az oltást, hiszen az mégiscsak furcsa lenne, ha már a kicsik sem hinnének a mesékben.