Schubert-park, Zselíz
Get the flash player here: http://www.adobe.com/flashplayer

Online video, animation, logo and website maker


Zselízi arcok

Napoleon Boulevard

Üdvözöllek a blogomban!


Erről a blogról elérhető, jogvédelem alatt álló letöltések csak a már tulajdonban lévő alkalmazás vagy file bisztonságimásolatként való letöltése engedélyezett!

Némelyik bejegyzésemhez gondolom nagykorúság szükségeltetik. Ezért a nem nagykorúak ezeket a bejegyzéseket ne olvassák!


Keresés ebben a blogban

ingyenreklám bannercsere

szombat, március 1

Az igaz kincs

Szép nyári idő volt. A Nap boldogan ontotta a sugarait a Földre. Az égen lévő néhány felhő megértette, hogy nincs keresni valója az égen, ezért szerte foszlott.
Ki lehet iyenkor szomorú?
Egy kissallai úr, akit Demenczi Dávidnak hívtak. Ugyanis Dávid úr beteg volt.
A betegsége akkor kezdődött, mikor kedvenc kutyája Kajak, váratlanul lehunyta a szemét és nem nyitotta ki.
De ezen a napon már kikelt az ágyából, Dávid úr. Kinyitotta a szobája ablakát, hagyva, hogy beáramoljon a friss levegő. Még egy széket is oda tolt az ablak elé.
Sápadt arcával körbenézett, hogy mi a helyzet a világban. Már indult volna aludni, de vidám hangok ütötték meg a fülét.
Kihajolt az ablakon. Az utcán feltünt két vidám koma. Mind a kettő vigyorgott.
Az egyik hirtelen megállt és felnézett a házra. Dávid úr hiába húzta vissza a fejét az észre vette. Vidáman integettek neki, de mikor meglátták Dávid úr arcát elkomorodtak.
Dávid úr becsukta az ablakát, majd lefeküdt aludni. Azaz csak feküdt volna. Miután levette a ruháját, és belebújt a pizsamájába kopogtak.
- Szabad – mondta Dávid úr.
Az ajtó kinyílt, majd belépett rajta a két koma, akik pár percel ezelőtt, a ház előtt álltak.
Illedelmesen bemutatkoztak.
- A nevem Kanóczi Sámuel – mondta az idősebb.
- Az én nevem Turrowszki János – mutatkozott be a fiatalabb.
- Kit keresnek? – kérdezte száját tátva Dávid úr.
- Magát – mondta Sámuel.
- Mivel betegnek láttuk, elhatároztuk, hogy felvidítjuk – fűzte tovább a szót János.
- Bizony – biccentett Sámuel.
- Az nem lehet – mondta Dávid úr.
A két koma elmosolyodott. Láthatólag nem tetszett nekik, hogy Dávid úr csak ennyire tartja őket. Azért előadták a művüket. Dávid úr annyira jól szórakozott, észre se vette , hogy kutya baja.
Sámuel és János már indultak volna haza, de Dávid úr feltartotta őket.
- Ez a tiétek – mondta, és feléjük hajított egy erszényt.
Sámuel megvizsgálta a csomagot, majd vissza dobta.
- Ezt nem fogadhatjuk el.
- Miért?
- Mert az igaz kincs, nem a pénz, hanem a barátság. És a barátoknál nincs gazdagabb ember a földön.
Azzal a két koma kisétált a szobából. Dávid úr rövid habozás után, követte őket.

Nincsenek megjegyzések: