A három kék nyakkendős férfi

A kék nyakkendős férfiak (főleg ha hárman összeverődnek), nagyon furcsán tudnak beszélgetni. Leggyakoribb témájuk a zoknik, az időjárás és az eldobható borotva. Szigorúan nézik, mérgetik egymást. Főleg egymás zoknija hozza izgalomba őket, de félnek megszólalni. Végül az egyik, a dadogós csak megteszi:
- Mi-mi-mi-mi...?
- Kék.- válaszolt a zöldzoknis.
- Már elnézést!- szólt a cipőnélküli, kék nyakkendős férfi.
- Mi-mi-mi...?- próbálkozott újra a da-da-dadogós. (Elnézést.)
- Már egyszer kérdezte. Nem mondom el mégegyszer.- szólalt meg ismét a zöldzoknis kissé ingerülten. Ugyanis színvak volt, de büszke volt arra, hogy így is mindig kék zoknit tud felvenni.
- Uraim! Hallgassuk meg egymást. -és odafordult a dadogóshoz, aki közben fél lábra állt.
- Mi-mi-mi-mi...
Most mindenki a féllábra ereszkedő, dadogósra figyelt. Tudniillik a féllábon álló, dadogós, kék nyakkendős ember (főleg ha két másik kék nyakkendős társával van), nagyon hamar elvesztheti a tudatát és ilyenkor előfordul, hogy hirtelen zoknija színe is megváltozik. Most is ez történt. Először piros, zöld, fehér, fekete alapon sárga pöttyös (eznagyon ritka!), majd végezetül barna színű lett. Nem jelent jót a barna szín.
- Nézzék!- elképedve nézték a barna zoknit. A zokni tulajdonosa úgy megijedt, hogy közben letette a fent kalinpáló lábát és dadogása ismegszűnt.
- Milyen színű zoknit hord, Uram?- szólalt meg a volt dadogós.
- Ké-ké-ké...- szólalt meg a színvak, aki közben dadogós lett és cipője átvándorolt a cipőnélküli kéknyakkendős férfira.
- Na de Uraim! Több tiszteletet.- vágott közbe a már cipővel rendelkező kéknyakkendős férfi, akinek a zoknijáról még szó sem esett. Neki ugyanis egy zacskó volt a lábára húzva, de nem akármilyen! Ebben a zacskóban reggel még 3 kifli feküdt, majd miutána morzsát kiburították a galamboknak, egy sor jegyzet került bele és végül a cipőnélküli, akinek cipője lett és kék nyakkendője van felhúzta a lábára, mert valaki ellopta a zokniját amíg ő a cipőjét levette, mert egy kavics volt benne. (Megkérdezhetnénk, a zoknit miért vette le? Ám ez ostobaság lenne, ugyanis mindenki tudja, hogy a kék nyakkendős férfiaknak a zoknijuk a cipőjükkel együtt jön le.)
- Mi-mi-mi-...- vándorolt ismét vissza gazdájához a dadogás.
- Kék, de ha még egyszer megkérdezi, én itt hagyom Önöket, pedig igazán szeretek Önökkel beszélgetni.- szólt a cipőnélküli cipős, akinek ismét eltűnt a cipője és megint cipőnélküli lett és színvak maradt.
- Rajtam egy zacskó van.- és nagyon megörült,hogy ezt elmondhatta, mert tudta, hogy most a három kék nyakkendős férfi közül, neki van a legkülönlegesebb zoknija.
- Sz-sz-sz.- sziszegett a dadogós, kék nyakkendős.
- Kék. Kék. Kék.- vágott a dadogós hosszasan nyúló beszédébe és hátraarcot tett magakörül. Mielőtt azonban elment volna még visszaszólt.
- Dolgom van Uraim. Megyek a minisztériumba.
Ezzel felbomlott a három kék nyakkendős férfi triumvirátusa. A zoknik rendbejöttek, mindenkinek lett cipője, a dadogás megszűnt és a három kék nyakkendős férfi dolgozni ment.