Népi bölcsességek

Vak koldusnak nem jótétemény, ha tükröt tartasz elibe.
A Parkinson-kóros fürgébben kopogtat. (Nem akartam senkit bántani! )
Szemölcsös tehéntőgy megkérgesíti az ember tenyerét.
Fancsali arcot vág a fösvény gazda, ha tehene a szomszédja földjét trágyázza.
Vemhes kocát a mérges béres sem rúgja tarkón.
Vak kondás felesége jól teszi, ha nem jár négykézláb.
Kehes lónak büdös a lehelete.
Berozsdállt szélkakas nyekergése vihar idején a holtakat is feltámasztja.
Erős ökör a kövesutat is felszántja.
Kukoricásban guggoló kurafit nem ildomos hasba rúgni.
Éj leple alatt a káposztaföldön könnyen megfogan a zabigyerek.
Fogatlan dédapa is tud fűbe harapni.
Szemfüles az a béres, kinek szeme és füle is van.
Krumpli héjábúl , tengeri csuhéjábúl nehéz káposztalevest főzni.
Gyéren vetett gabonában nehéz nyáron elbújni.
Darázsderekú dajkát még sehol sem sikerült találni.
Nincs az a menyecske, kinek orcáján jól mutatna a szemrehányás.
Zsibbadt lábú parasztgyereknél a csárdást is zúgó taps kíséri.
Kukacos cseresnyét ne egyél sötétben.
Előbb-utóbb kidől a sorból a kotnyeles leány is, ha az egész faluval nyelvel.
Házsártos asszony a feketelevest készíti a legízletesebben.
Minden olyan juh szűz, amelyik gyorsabban fut, mint a juhász.
Talpra esett feleség, még a néma urával is tud veszekedni.
Beszappanozott béka könnyen kicsúszik a lurkó kezébűl.
Falábú menyecske könnyebben koppant tánc közben.
Nyikorgó pénztárgép kenőpénzre vágyik.