Politika gyerekszemmel

Sokat hallott róla a tv-ben és a rádioban, de nem nagyon értette.
Egyik nap odament édesapjához, és megkérdezte tőle:
- Apa, mi az a politika?
Az apja leültette, és példákkal elmagyarázta...
- Figyelj, fiam.
- Én hozom haza a pénzt, tehát én vagyok a KAPITALIZMUS.
- Anyád ügyel a pénzre, tehát ő a KORMÁNY.
- Nagyapád ügyel arra, hogy minden rendben legyen, tehát ő a SZAKSZERVEZET.
- A babysitter a DOLGOZÓ OSZTÁLY, és mi mindannyian azért dolgozunk, hogy Te, a NÉP jól érezd magad, és minden rendben legyen.
- A pár hónapos kisöcséd pedig a közös JÖVŐNK.
A kisfiu elraktározta a hallottakat, és elment aludni. Éjjel arra ébred, hogy az öccse "telerakta a pelenkájat" és sír. Felkel és szólni akar az anyjának, de az olyan mélyen alszik, hogy nem bírja felkelteni. Bemegy szólni a babysitternek, de látja, hogy az apja éppen hempereg vele az ágyban, miközben a nagyapja kukucskál be az ablakon. Senki sem veszi észre, hogy ő is ott van, igy visszamegy aludni.
Másnap kérdezi az apja, hogy el tudja-e mondani a saját szavaival, hogy mi is az a politika. A kisfiúnak eszébe jutnak az éjszaka látottak, s így szól:
- A politika az, amikor a kapitalizmus kihasználja a dolgozó osztályt, amit a szakszervezet csak tétlenül bámul.
- A kormány alszik, a néppel senki sem törődik, és a közös jövőnk nagy szarban van...