Hadd meséljek el egy megható történetet, amely velem esett meg...Néhány hónapja elindultam a bevásárolni, hogy vegyek pár apróságot. Sötét, hideg, esős este volt, a szél is erősen fújt. Mikor befejeztem a vásárlást és éppen indultam volna, észrevettem, hogy elvesztettem egy cetlit, amire fontos dolgokat írtam fel. Magamban káromkodva elindultam vissza az áruhazba. Ahogy keresgetem a nedves padlón a cetlimet, hirtelen halk sírásra figyeltem fel. A sírás egy szegényesen öltözött, 12 év körüli sráctól jött. Alacsony és nagyon sovány volt. A hideg ellenére kabát nélkül álldogált ott, mindössze egy kopott pulóver védte a jeges széltől. Különös módon, egy ötezres volt a kezében. Arra gondoltam, hogy biztos elvesztette a szüleit, így hát megkérdeztem tőle, mi a baj? Ezt a szomorú történetet hallottam tőle:
Egy nagy családból származik, három bátyja és négy nővére van. Az apja meghalt, amikor ő még csak 9 éves volt. Az anyja alacsony iskolai
végzettségű, így nem kap jó állást, hanem kénytelen két teljes munkaidős takarítói munkát vállalni, hogy eltartsa őket, ennek ellenére nyomorban él a nagy család. Az anyja valahogyan összespórolt 10 000 koronát, hogy az ünnepekre valami igazán szép ajándékot vegyen a gyerekeinek. Mivel az anyukának munkába kellett mennie, ezért kirakta a bevásárlóközpontban a fiút, hogy vegyen ajándékot a testvéreinek. Azonban, amikor bement az áruházba, egy nagyobb gyerek elvette tőle az egyik 5 000-es bankjegyet és elszaladt.
- Miért nem kiáltottál? - kérdeztem döbbenten.
- Kiáltoztam - mondta a fiú.
- És senki sem segített? - kérdeztem.
A fiú nem válaszolt, csak elkeseredetten rázta a fejét.
- Milyen hangosan kiáltottál? - kérdeztem.
A fiú erre hangosan azt kiáltotta:
- Segítség!
Körbenéztem, és azt láttam, hogy az emberek ügyet se vetnek ránk, mindenki ment a saját dolgára. Értitek? Senki se figyelt egy szerencsétlen 12 éves fiú segélykérésére!
Így aztán kitéptem a kezéből a másik ötezrest, kiszaladtam az autómhoz és eljöttem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése