Az éjszaka hívott, s én
Bámultam minden szavát,
Énekébe szőtte augusztus havát,
Mesélte nekem, ő milyen vén...
Izgága nemzedék sorait nevelte,
Agyakat pusztított, vagy áldott,
Míg róla a színes festék lemállott,
S ő tűrte, csak tűrte nevetve,
Hogy új színre kenjék az éj bársonyát,
Kik még alusznak, se leljék álmukat,
És megfosszák tőle a lényege árnyát.
Matt vérében megmártsák lábukat.
De kell, hogy szülessék új nemzedék,
Ki feltámasztja majdan az éj nemzetét!
Bámultam minden szavát,
Énekébe szőtte augusztus havát,
Mesélte nekem, ő milyen vén...
Izgága nemzedék sorait nevelte,
Agyakat pusztított, vagy áldott,
Míg róla a színes festék lemállott,
S ő tűrte, csak tűrte nevetve,
Hogy új színre kenjék az éj bársonyát,
Kik még alusznak, se leljék álmukat,
És megfosszák tőle a lényege árnyát.
Matt vérében megmártsák lábukat.
De kell, hogy szülessék új nemzedék,
Ki feltámasztja majdan az éj nemzetét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése