
Nem volt az autókban biztonsági öv és gyerekülés. A gyerekágyaink festékjében még ólom is volt. A gyógyszeres üvegeket könnyedén ki tudtuk nyitni, még a vegyszeres üvegeket is, a fiókok, ajtók nem voltak ellátva biztonsági nyitóval és a kerékpáron nem volt sisakunk.
Csapból ittuk a vizet nem üvegből. Mi fa darabokból és csapágyakból épitettük meg az első autóinkat. Nem volt annak fékje, természetesen voltak emiatt balesetek. Mi kimentünk játszani! Egész nap kinn voltunk, szüleink csak sejtették hol vagyunk, hisz alig volt otthon telefon, nem hogy mobil.
Egész nyáron fűben és erdőben játszottunk mégsem lettünk kiütésesek, nem tört ránk allergiás roham. Ha valamink eltört vagy betört, senkit nem pereltek be ezért. Mi voltunk a hibásak, nem? Sokszor lilára kalapáltuk egymást és szüleink nem szóltak bele. Túléltük!
Rengeteg egészségtelen dolgot ettünk: zsiroskenyér, kolbász, disznóhús, ISKOLAI MENZA. Ittunk alkoholt is és senki nem lett ettől kövér meg alkoholista. A kakaóban nem volt A,B,C,D és E vitamin. Az üditő cukorral készült. Mosatlanul a fáról ettük a gyümölcsöt, és a WC pereme alatt csak úgy hemzsegtek a baktériumok. Egymás poharáből ittunk és egészségesek maradtunk.
Nem volt nekünk: Playstation, Nintendo 64, X-Box, Videojátékok, 64 Tv kanálisunk, Filmek videóról vagy DVD-röl, surround sound, saját tv, computer, internet-chat-rooms, fitness-club kártyánk, mobilunk, stb.
Nekünk BARATAINK voltak!! Kimentünk az utcára és találkoztunk velük vagy egyszerűen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellett a szülőket megkérdezni sem a miénket sem az övéket! Nem vittek és nem hoztak a szülők.. Hogyan is volt ez lehetséges?? Fadarabokkal, botokkal, labdával játszottunk és nem ütöttük ki egymás szemét. A fociba csak az állhatott be, aki tudott, ha nem volt jó, kivül állt és csalódottan nézett, megbirkózott a tudattal. Vagy elment másokkal mást játszani.
A szexhez nem kellett pornófilm és szálloda sem. Ha valamit rosszul csináltunk, vállaltuk a következményeket. Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be. Örültünk, hogy csak egyet kaptunk. Ha a törvénnyel szemben vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk.
Na de ilyent!! Volt nekünk kötelességünk, büntudatunk, joérzésünk, felelősségérzetünk, szabadságunk, ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét. Ezek voltunk mi!! Nem úgy néz ki hogy veszélyben nőttünk fel? Nem vagyunk mi hősök?? Szenzációs nem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése